Alapszabály

A DOBOZI LOVAS EGYESÜLET
ALAPSZABÁLYA

Elhatározva a Dobozi Lovas Egyesület létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

I.
Az egyesület adatai

1. Az egyesület neve: Dobozi Lovas Egyesület

2. Az egyesület székhelye: 5624 Doboz, Rákóczi u. 27.

3. Az egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

II.
Az egyesület célja, tevékenysége

1. Az egyesület célja:

– A dobozi lovas élet fellendítése
– Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése
– A ló és a vele kialakult sokrétű kapcsolat (szabadidős lovaglás, lovas turizmus, gyógyító lovaglás, önismereti tréningek lovassport, lóverseny) népszerűsítése, széles körű terjesztése
– A tagok számára a versenysportba való kapcsolódás feltételeinek megteremtése
– Hagyományőrzés, a rendkívül gazdag magyar lovas hagyományok kulturális értékeinek feltárása, megőrzése
– Egy a hagyományokat aktívan őrző és értékeit védő fiatal nemzedék nevelésének elősegítése
– Világhírű magyar lófajtáink népszerűsítése, tenyésztés
– Kézművesség ápolása, a kézművesekkel való szoros kapcsolat megőrzése
– Kisgyermekek, általános és középiskolai tanulók lovas oktatásának elősegítése és népszerűsítése
– A gyermekek fizikai, szellemi és morális fejlődésének elősegítése, megismertetése a lovaglással, és a lovagláshoz kapcsolódó szabadidős sportokkal
– Segítségnyújtás a lovaglás és a lovagláshoz kapcsolódó tevékenységek elsajátításához, a tagok oktatása a lovak/pónik megfelelő ellátására.
– Gyermek és ifjúsági közösségek összefogása
– A szabadidő egészséges eltöltésével kapcsolatos tevékenységek elősegítése és a szabadidő lovasok közösségi életének felvirágoztatása
– Szabadidősport és lovas rendezvények szervezése (lovastáborok, lovas játékok, oktatás)
– Terápiás lovaglás (gyógy lovaglás) lehetőségének megteremtése.
– A lovassportok (díjugratás, díjlovaglás), a lovas túrázás és sétalovaglás megismertetése, megkedveltetése, gyakorlása.
– Lovak speciális célra való kiképzése
– Lovas iskola fenntartása
– Bekapcsolódás a közeli és távolabbi lovas életbe.
– Lovasversenyeken való részvétel.
– A lovas turizmus fejlesztése, népszerűsítése

2. Az Egyesület tevékenysége:

– Lovas-képzés feltételeinek biztosítása, kiemelten: A lovagláshoz kapcsolódó eszközök, szerszámok, ruházat, valamint a lovak élelmezésének, őrzésének, gondozásának és a gondozás feltételeinek biztosítása; felszerelés, lovaspálya karbantartásának elősegítése
– A lovas szabadidő sport és a lovas tömegsport elterjedésének és bemutatásának érdekében táboroztatások, lovastornák, terápiás foglalkozások szervezése, lovasoktatás tartása, az ezekhez szükséges költségek biztosítása
Versenyeztetés a következő lovassportágakban: díjugratás, díjlovaglás, military, western lovaglás, fogatsport, lovas torna, póni sport, lovas íjászat, távlovaglás, ezen sportágak versenyeinek megszervezése, tartása, lebonyolítása, ezeken és más egyéb lovasversenyeken való sportolók-sportlovak részvételének biztosítása, valamint a szükséges szállító eszközök, szállás, utazás, részvételi díj, nevezési díj, regisztrációs díj, bérleti díj biztosítása
– Szabadidős lovassportok: tereplovaglás, túrák, stb. szervezése, tartása, lebonyolítása, az ezekhez kapcsolódó eszközök, felszerelések beszerzése, karbantartása, bérbeadása; a lovassporthoz kapcsolódó létesítmények, ingatlanok és eszközök (klubhelyiség, lovaspálya, fedett lovarda, ugrópark stb) bérbeadása
– Sportlótenyésztés támogatása, anyagi és egyéb eszközökkel, a tenyésztéshez szükséges költségek biztosítása, fedeztetés, sportlótáp
– Más hasonló szervezettekkel történő együttműködés, egymás támogatása a célokban felsorolt tevékenységek érdekében;
– A Egyesület tevékenységét ismertető internet oldal létrehozása, szerkesztése,
működtetése, finanszírozása helységhez kapcsolódó fenntartási, működési költségek biztosítása
– Esetleges kiadványok, könyv egyéb DVD, videó szerkesztése, kiadása, az Egyesület tevékenységét ismertető internet oldal létrehozása, szerkesztése, működtetése, finanszírozása
– Egyéb sport- és kulturális rendezvények szervezése.

Az Egyesület a fenti célok érdekében szakmai továbbképzéseket szervez és bonyolít le.
Az Egyesület céljai, tervezett és elvégzett feladatai, eredményessége, továbbá jövőben tervei
tekintetében tájékoztató füzetet, szórólapot, újságot adhat ki és terjeszthet.

III.
Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

1. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt
2. Az Egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, és az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő és tevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat; gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja

IV.
AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA
1. Az Egyesület bevételei:
– Tagdíjak, melynek összegét a Közgyűlés határozza meg
– Az Egyesület gazdasági tevékenységéből származó bevétel
– Az Egyesület rendezvényeinek bevételei
– Egyéb támogatások és pályázatok bevételei
2. Az Egyesület önálló kereskedelmi tevékenységet (ideértve az Egyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése – e rendelkezés alkalmazásában – az Egyesület alaptevékenységének minősül
3. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.
4. Az Egyesület a pénzeszközeit elsődlegesen bankszámlán kezeli.
5. Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételét a civil szervezetek gazdálkodási tevékenységére vonatkozó hatályos számviteli szabályok szerint állapítja meg.
6. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, a tagok részére nyereséget nem juttathat, hanem azt a jelen Alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenységére fordítja.
7. Bankszámla feletti rendelkezés 13 Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jogot a Tisztségviselő önállóan gyakorolhatja.

V.
A tagság

1. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

VI.
A tagsági jogviszony keletkezése

1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

VII.
A tagsági jogviszony megszűnése

1. A tagsági jogviszony megszűnik:
a./ A tag kilépésével.
b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
c./ A tag kizárásával.

2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökhöz történő megérkezése napján szűnik meg.

3. Az elnök nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot a gyűlésre igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

VIII.
A tagok jogai

1. Az egyesület tagja jogosult:
a./ az egyesület tevékenységében részt venni
b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
d./ az egyesület irataiba betekinteni
e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

IX.
A tagok kötelezettségei

1. Az Egyesület tagja köteles a Közgyűlés által megállapított tagdíjat fizetni. A tagdíjat az alapításkor a Közgyűlés 2000.- Ft/év összegben állapítja meg, a tagdíj minden év március 31-ig esedékes.
2. Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
3. Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
4. Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
5. Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

X.
Az egyesület szervei

1. Az egyesület szervei:
a./ Közgyűlés
b./ Tisztségviselő

A Közgyűlés

2. A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.

3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

4. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

5. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha a tisztségviselő a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

6. A tisztségviselő köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

9. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
a) az egyesület nevét és székhelyét;
b) a közgyűlés helyét és idejét;
c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

11. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egysze-rű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott ha-tározata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

Tisztségviselő

13. A tisztségviselő az a személy, aki dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

14. A tisztségviselőt a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.

Megszűnik a tisztségviselői megbízatás:
a.) a megbízás időtartamának lejártával;
b.) visszahívással;
c.) lemondással;
d.) a tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e.) a tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f.) a tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület bármely másik tagjához intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

15. Tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A tisztségviselőre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet tisztségviselő az, akit eltiltottak a tisztségviselői tevékenységtől.

16. Az egyesület tisztségviselője:

Pécsi Krisztina
Anyja születési neve: Szigeti Anna,
Lakóhelye: 5624 Doboz, Rákóczi u. 27.

Az egyesület törvényes képviseletét a tisztségviselő látja el.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

17. A tisztségviselő hatáskörébe tartozik:
a.) az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b.) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c.) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d.) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e.) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
f.) a tisztségviselő által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
g.) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
h.) a tagság nyilvántartása;
i.) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j.) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k.) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
l.) a tag felvételéről való döntés.
m.) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

18. Az egyesület a közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. A közgyűlést a tisztségviselő legalább 15 nappal a közgyűlés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

A közgyűlésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az egyesületi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

19. A közgyűlés határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A közgyűlés határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott egyesületi tagok több mint a fele jelen van. Két egyesületi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

20. Az egyesület határozatait az egyesületi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

XI.

Az Egyesület megszűnése

1. Az Egyesület megszűnik, ha a Közgyűlés a feloszlását vagy más társadalmi szervvel való egyesülését kimondja.
2. Megszűnik továbbá az Egyesület, amennyiben az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.
3. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani. A hitelezők kielégítése utáni vagyon felhasználásának módjáról a Közgyűlés dönt.

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

XII.

Záró rendelkezések

1. Az Egyesület Alapszabályát az alapító tagok elolvasták, az abban leírtakat elfogadták, aláírásukkal ezt igazolták. 1. számú melléklet

Kelt: ………………………………, …. év. …………………….. hó ….. . napján

aláírás

Tanú:
Lakcíme:
Személyi igazolvány száma:

Tanú:
Lakcíme:
Személyi igazolvány száma:

(Alakuló ülés tartása esetén az alapszabályban kijelölt képviselő(k) írja alá, a képviseleti jog gyakorlásnak módjához igazodóan önállóan vagy képviselőtársával együttesen. Ha alakuló ülés tartására nem került sor, akkor valamennyi alapító tagnak alá kell írnia az alapszabályt, mert az egységes akaratelhatározás ebben nyilvánul meg.
Mindkét esetben az aláírások valódiságát két tanú aláírásával vagy ügyvédi ellenjegyzéssel kell igazolni!)